A Rolls Royce Phantom I Jonckheere Aerodynamic Coupe

Azok a varázslatos ’30-as évek...

Batmobil, mondja rá az egyik barátom. Batmobil... Persze, nem tudhatja, hogy ez az autó 10-15 évvel megelőzte Bob Kane és Bill Finger szuperhősének születését. Azóta pedig minden „betmenes”, ami fekete, izgatóan titokzatos és szárnya van.

Ez a Batmobile. Silány, plasztik másolata az Istenek autójának

Épp úgy, mint a Rolls Royce Phantom I Jonckheere Aerodynamic Coupe.

Milyen gyönyörű!

Aerodinamika ... Azoknak, akik azt hiszik, hogy minden, ami az aerodinamikához kötődik az autózásban, az a ’80-as évek végén, a Calibra kifejlesztésével indult, és az Audi Ultra utónevű autóval végződik, szép üzenet ez a mestermunka. Ez kérem akkor született, amikor a szélcsatorna még fogalomként sem létezett.

Akkoriban a repülés volt az igazi férfimulatság. Meg persze az USA-ban, a mindig elegáns zakóban, mintás bőrcipőben, kalappal és félautomata vagy automata fegyverrel elkövetett leszámolás vagy pénzbehajtás. Egy jó forma lefűrészelt csövű shotgun minden nagymenő kocsijában kötelező kellék volt. Az igazán komoly „vállalkozóknál” dupla csővel, töltényenként 9 söréttel. Azt a mocskos mindenit.

Elegáns és halálos ...

Meg persze a „Nagy Gazdasági Világválság”, ahol élesben vizsgázott a tömeghisztéria és az új rend. 1930-ban pedig lecsukták a „Sebhelyes arcút”, valami pitiáner adóügy miatt. Micsoda szégyen. Adóügyek. Irodisták... Mintha nem változtak volna az idők.

A világ keleti felén pedig mesés gazdagságban éltek a Brit Birodalom helytartói, Mahatma Ghandi pedig már protestál. 

Messzire mentünk.

1924-ben már a Rolls Royce közel 20 éve kergeti a tökéletesség tűnő ábrándját. Újra és újra vasszigorral csapva le minden olyan apróságra, ami nem a világ legjobbja. Csak így, barátaim, alkossunk olyat, ami 100 év múlva is nevetségessé teszi a Mercedes akkori (jelenkori) szlogenjét: „Best or nothing”. Hahahaha! Mr. R és R még nem hallott a marketing fogalmáról és valószínűleg nem is értené, hogy miképp lehet a világ egyik leggazdagabb embere egy egyszerű édesség kufár. (R.I.P. Mr. Ferrero) 

Finom munkával előállítják a Phantom I-et, sokak szerint minden idők legjobb autóját. Egy amerikai hölgy kabrióként kéri, így még több benne a hedonizmus.

A donor, a Phantom I. Sok hasonlóság nincs.

Azonban az autó sohasem szeli át az Atlanti Óceánt. Egy indiai befolyásos potentát „kedves figyelmességnek” szánja Edward Hercegnek, így lecsap rá. Ajándék? Ismerős ez? Ez még nem a Nokiás dobozok és a rejtett sviccer bankszámlák kora.

Komoly szándékai lehettek, mert a gyári kivitel nem felelt meg neki, így, az autó Belgiumba megy a Jonckheere testvérekhez, hogy teljesen egyedi karosszériát kapjon. Az idő vas foga azonban mára megrágta, elemésztette és valószínűleg ki is adta magából az összes, az autó gyártásához kapcsolódó részletet, dokumentumot. Ezek eltűntek, elsodorta a világháború és a változás szele, így pontosan nem tudni, hogy kinek a nevét kell szent áhítattal mantrázni, mikor az Art Deco karosszériára nézünk. De elkészült, az biztos.

A teljes egészében aprólékos kézimunkával reszelgetett kasztni pedig álomszerű. Kerek (!) ajtók, dupla napfénytető, uszony .... Ha utólag kiderülne, hogy egy idegen világ időutazói építették, akkor sem botránkoznánk meg, csak elfogadnánk egy magasabb intelligencia létezését a világegyetemben vagy épp a sarkon túl.

Az az uszony, ott, a gerince vonalában ..

Mindehhez egy 7.660 köbcentis soros 6 hengeres motor, a hosszú gépháztető alatt. Az utastérben zsírosan arisztokratikus fényűzés, erotikusan vörös budoár hangulatban. A váltó 4 fokozatú, kézi.

Atyaég ... Imádom.

Ha már Rolls, természetesen 160 km/óránál is kellően csöndes és finom, hogy az urak megbeszélhessék a lóverseny eredményeket vagy elképráztassák a Lord lányát egy esti kikocsikázás közben, vékony szivarkát szívva a hetyke bajusz alatt.